A Quintessence pálinkás könyvek hetedik kötetének Gyökerek — múlt fejezetében ezúttal a Horthy-korszak pálinkafőzés és ellenőrzésének történetét boncolgatja Turi Zsolt. A tilos főzések és azok pénzügyőri leleplezési technikák mellett számos fotó és újságcikk segítségével nyerhetünk betekintést a korszak pálinkával kapcsolatos gondolkodásába.
Az Értékek — jelen fejezetben a 2023. évi Quintessence Pálinka- és Párlatverseny aranyérmes kereskedelmi tételeit mutatjuk be magyar és angol nyelven, melyek a jelen értékeit kiemelkedően megtestesítik és reprezentálják. Megismerhetik Közép-Európa legnagyobb pálinkás megmérettetésén az aranyérmet elért magán és bérfőzetett tételeket elöállitó személyeket is.
A Lehetőségek — jövő fejezetben előbb a tápanyag-kiegészítés szerepének kérdéskörét vizsgáljuk a gyümölcspárlat-készités során – Kun Szilárd és Kun-Farkas Gabriella által, majd a gyümölcspárlatok metanol tartalmának a csökkentéséről olvasható egy tanulmány Lovassy György tollából. A könyvsorozatunk történetében először mutatkozik be egy osztrák szerző, dr. Manfred Gössinger, aki kutatási eredményeit összegezve arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyümölcslepárlás során a vezetőképesség mérése mennyire kifizetődő. A fejezet negyedik tanulmányában Szőke Bálint néhány kertvárosi vadontermő gyümölcsből készült pálinka jellemzőit mutatja.
A Függelékben a XIII. Quintessence megmérettetés 2023 adatait és eredményeit tesszük közzé. A fotók a versenyre nevezett tételekhez kötődő értékelő/bíráló zsűrizésen, illetve a februárban megrendezésre került debreceni díjkiosztó gálán készültek.
A Quintessence Pálinkás Könyvek hatodik kötetének Gyökerek – múlt fejezetében a Kádár-korszak tilos pálinkafőzés és szeszfőzdék pénzügyőri ellenőrzésének gyakorlatát boncolgatjuk. A pénzügyőri leleplezési technikák mellett számos fotó, kép segítségével betekintést nyerhetünk a korszak pálinkáival kapcsolatos gondolkodásba.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2022. évi Quintessence aranyérmes klereskedelmi tételeit mutatjuk be magyar és angol nyelven. Megismerhetik az aranyérmet elért magán- és bérfőzetett tételeket előállító személyeket is.
A Lehetőségek – jövő fejezetben előbb a borászatban már alkalmazott többkomponensű élesztők anyagcsere-tevékenységét vizsgáljuk a gyümölcscefrében. Ezen nem-Saccharomyces élesztők leírásaik alapján érzékelhető mértékben befolyásolhatják a késztermék érzékszervi jellemzőit, és így gyümölcsösebb és gazdagabb ízvilágot alakíthatnak ki. Egy másik tanulmányban a bioreguláció szerepének vizsgálata került gorcső alá a gyümölcscefre erjesztése során, amikor is a cefre savvédelme történhet megfelelő savak adagolásával vagy bioreguláció útján olyan ikroorganizmusok alkalmazásával, amelyek gyors szaporodási képességgel és erőteljes savtermeléssel (elsősorban tejsav) rendelkeznek. Ez a megoldás újdonságot jelenthet a savvédelem kialakításában, ugyanakkor mivel egy kevert kultúrás erjesztés valósul meg a cefre aroma összetételnek a növekedése is várható tőle. A fejezet harmadik tanulmányában összefoglaljuk a fahordós érlelés pálinkakészítésben lehetséges tudatosabb alkalmazásának lehetőségeit.
A Függelékben a XII. Quintessence megmérettetés 2022 adatait és eredmé-
nyeit tesszük közzé.
A Quintessence Pálinkás Könyvek ötödik kötetének Gyökerek – múlt fejezetében a pálinkafőzés, a szeszfőzdék ellenőrzésének gyakorlatát boncolgatjuk a második világháború utáni és a Rákosi-korszak éveiben Turi Zsolt pénzügyőr őrnagy, a NAV Pénzügyőr-és Adózástörténeti Múzeumának kulturális főreferense jóvoltából.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2020. évi Quintessence Pálinkaverseny aranyérmes kereskedelmi tételeit mutatjuk be magyar és angol nyelv mellett ez alkalommal már románul is, melyek a jelen értékeit kiemelkedően megtestesítik és reprezentálják. Rendhagyó módon bemutatásra kerülnek Közép-Európa legnagyobb pálinkás megmérettetésén az aranyérmet elért magán és bérfőzetett tételeket előállító személyek is, azok pálinkához kötődő tevékenysége.
A Lehetőségek – jövő fejezetben a szőlő pálinkák, illetve a seprő párlatok
legalapvetőbb fajtasajátosságait vesszük számba Takács László jóvoltából.
A fejezet másik tanulmányában Adamik Anikó a különböző cefrézési technológiával készült tokaji törkölypálinkák összehasonlító vizsgálatát ejtette meg, leginkább az aromakomponensek előtérbe állításával azok minőségjavító feltételét elemezve.
A Függelékben a Quintessence (XI.) Pálinka- és Párlatverseny — 2020 adatait
és eredményét tesszük közre. A fotók a versenyre nevezett tételekhez kötődő
ongai értékelő/bíráló zsűrizésen, illetve Miskolc – Lillafüred Palotaszállójában,
a januárban megrendezésre került díjkiosztó gálán készültek.
A Quintessence Pálinkás Könyvek negyedik kötetének Gyökerek — múlt fejezetében a közelmúlt adatait vizsgálva feszegetjük a minőségi pálinka jelenét és jövőjét. A pálinkatörvény megalkotása által elindított pozitív változások, az
állam által nemzeti értékként kezelt pálinka minőségét magán a fejlődését a magán főzés engedélyezése és a bérfőzési szeszadó imételt bevezetése megakasztotta. Erre enged következtetni Czeglédi Zsolt tanulmánya, aki a témát leginkább Baranya megyében vizsgálta, de bizonyos adatai, következtetései országos viszonylatban is elgondolkoztatóak, és helytállónak tűnnek.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2019. évi Quintessence Pálinkaverseny
aranyérmes kereskedelmi tételeit mutatjuk be – magyar és angol nyelven -, melyek a jelen értékeit kiemelkedően megjelenítik és reprezentálják.
A Lehetőségek – jövő fejezetben a 2016-ús és 2018-as kötetünkben megjelent fahordós érlelésről szóló tanulmány – Csendes Zsolt és Dúl Údó tollából – harmadik, egyben befejező részeként a modern érlelés konkrét, új kutatási eredményeiről tájékozódhatnak a tisztelt olvasók. A fejezet másik tanulmánya a bonyós, az erdei, a vadontermő és a különleges gyümölcsökből készített pálinkák fajtasajátosságait veszi számba Takács László jóvoltából. A fejezet harmadik tanulmányában Dömötör Zsolt a gyümölcspárlatok érésdinamikájának vizsgálatát ejtette meg az aromakomponensek analízisén keresztül.
A Quintessence Pálinkás Könyvek harmadik kötete – a korábban megjelent két kötethez hasonlóan – szintén három fejezetre tagolódik: I. Gyökerek – múlt, II. Értékek – jelen, III. Lehetőségek – jövő.
A Gyökerek – múlt fejezetben olyan forrásokat válogattunk össze, amelyek szorosan kapcsolódnak a XIX-XX. század fordulójának pálinkafőző berendezéseihez, szokásaihoz. Mai szemmel érdekes lehet a korabeli tervezési és kivitelezési elképzelések összehasonlítása a napjainkban elterjedt modern lepárló berendezésekkel és a gyakorlatban alkalmazott desztillálási elméletekkel.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2018. évi Ouintessence Pálinkaverseny azon aranyérmes kereskedelmi tételét mutatjuk be – magyar és angol nyelven – , melyek a pálinkabarát fogyasztók számára hozzáférhetőek, illetve a jelen értékeit kiemelkedően megtestesítik és reprezentálják.
A Lehetőségek – jövő fejezetben a 2016-ban megjelent fahordós érlelésről szóló tanulmány második részében az érlelés konkrét kutatási eredményeiről tájékozódhatnak a tisztelt olvasók. A fejezet másik tanulmánya a csonthéjas gyümölcsökből készített pálinkák legalapvetőbb fajtasajátosságait veszi számba, kitérve a versenyeken legtöbbször nevezett fajtatiszta pálinkák egyedi jellemzőire is. Bátor és egyedülálló
vállalkozás ez, hiszen a pálinkaversenyeken az utóbbi években megsokszorozódott, ugrásszerűen megnőtt a fajta tiszta gyümölcspálinkák és az egzotikus gyümölcsökből készült párlatok száma. Ezek fajtajellegéről, jellemző karakteréről pedig alig vagy egyáltalán nem ejtenek szót a közkézen forgó szakmai kiadványok és könyvek.
A Quintessence Pálinkás Könyvek második kötete – a 2016-ban megjelent első kötethez hasonlóan – három fejezetre tagolódik: I. Gyökerek – múlt, II. Értékek – jelen, III. Lehetőségek – jövő.
A Gyökerek – múlt fejezetben olyan regeszták olvashatók, melyek kiegészítik, árnyalják és pontosítják a pálinka kultúrtörténetével kapcsolatos eddigi ismereteinket. Megtudhatjuk, hogy mi volt a klipara, a slivovicza, a vatyka vagy épp a baklya, de értesülünk belőle a korábbi századok legjellemzőbb pálinka fajtáiról, azok főzési sajátosságairól, hogy miként lehetett egy diófalevéllel meghatározni a lepárlás végét, vagy hogy miért követelte a reformkorban Wesselényi Miklós a gabonából való pálinkafőzés betiltását.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2017. évi Ouintessence Pálinkaverseny azon 82 darab aranyérmes kereskedelmi tételét mutatjuk be magyar és angol nyelven, melyek a pálinkabarát fogyasztók számára hozzáférhetőek, illetve a jelen értékeit kiemelkedően megtestesítik és reprezentálják.
A Lehetőségek – jövő fejezet a szűkebb pálinkás szakmának, de a szélesebb közönségnekis konkrét szakmai ismereteket szeretne nyújtani, hogy a pálinkáik még jobbak legyenek, az olvasók, a pálinkát készítők szakmai ismeretei bővüljenek. Ez alkalommal a Vilmoskörte és a Szomolyai Feketecseresznye pálinkakészítés során lehetséges tudatosabb felhasználásáról tájékozódhatnak a tisztelt olvasók, illetve az almatermésű gyümölcsök és az azokból készült pálinkák alapvető fajtasajátosságaival, jellemzőivel ismerkedhetnek meg.
Változatos és sokszínű a magyar pálinka világa. Egy igazi útvesztő, mely-
ben felelevenedő illatokkal, aromákkal, ízekkel, hozott vagy szerzett
kulináris emlékekkel, benyomásokkal, jó vagy rossz úton haladva pró-
bál eligazodni a magyar és a külföldi pálinkabarát. Nemzeti italunkhoz
legendák és tévhitek egyaránt kötődnek, melyek alapvetően befolyásol-
ják a pálinka – mint az egyik legismertebb hungarikumunk – jelenét és
jövőjét. E könyvet mankónak szánjuk, melyet felemelve könnyebben
tudunk eligazodni ebben a sokszínű és izgalmas útvesztőben.
A könyv három fejezetre tagolódik: I. Gyökerek – múlt, II. Értékek —
jelen, III. Lehetőségek – jövő. Reményeink szerint e hármas egységben
a gasztrovilág megszállott ínyenceitől kezdve, a pálinka előállításával
foglalkozó szakembereken át, egészen e nevezetes hungarikumunk kul-
túrtörténete iránt érdeklődő olvasóig és az egyszerű pálinka fogyasztóig
mindenki talál a maga számára érdekes, eddig nem ismert epizódokat,
útmutatókat vagy épp tanácsokat. Olyan szakmai ismereteket, ami
továbbgondolásra érdemes, ami pozitívan befolyásolja a pálinkáról
alkotott összképet határon innen és túl, ami elősegíti a minőségi pálin-
kakészítés és fogyasztás felnőttkorba lépését.