A Quintessence Pálinkás Könyvek nyolcadik kötetének Gyökerek ‒ múlt fejezetében 1989-től 2004-ig boncolgatja a pálinkafőzés jövedéki ellenőrzésének történetét, a szeszfőzdék működését Turi Zsolt.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2024. évi Quintessence Pálinka- és Párlatverseny aranyérmes kereskedelmi tételeit mutatjuk be magyar és angol nyelven. Megismerhetik az aranyérmet elért magán és bérfőzetett tételeket előállító személyeket is Takács László és Nyilasi Béla jóvoltából.
A Lehetőségek – jövő fejezetben előbb a Vilmoskörte érzékszervi sajátosságainak változását vizsgálta Lunczer János, arra keresve a választ, hogy a lepárlás és az erjesztés technológiájában ugyanazon gyümölcsből, azonos feltételek mellett készült párlatok milyen mérhető és érzékszervi különbségekkel rendelkeznek eltérő élesztőtípusok, valamint tápsók használata mellett. Pavlicsek Csaba néhány hazai berkenye ‒ fekete, madár, házi és svéd ‒ aroma összetételét boncolgatta, közreadva azok elkészített aromakerekét is. A lepárlási folyamat valós idejű adatainak monitorozásával kapcsolatos lehetőséget elemezte Torda Tibor, akinek eltökélt szándéka a pálinkakészítés során a szubjektivitás visszaszorítása a folyamat azonnali, valós idejű mérhetővé tételével. Az általa gondolati síkon megalkotott, ehhez szükséges berendezés neve: RT-VAM®. A fejezet negyedik tanulmányában is előtérbe kerül a mérés. Az erjesztés során sokszor azonnali beavatkozást kell eszközölnünk, ezért célszerű folyamatosan figyelemmel kísérnünk annak változásait. Ezzel kapcsolatosan ismerteti kísérletét Szedmák György és Kun Szilárd, akik az erjesztés online diagnosztikai eszközök (IoT) segítségével való nyomon követését vették gorcső alá.
A Függelékben a XIV. Quintessence megmérettetés 2024 adatai és eredményei kerültek közzé tételre.
A Quintessence pálinkás könyvek hetedik kötetének Gyökerek — múlt fejezetében ezúttal a Horthy-korszak pálinkafőzés és ellenőrzésének történetét boncolgatja Turi Zsolt. A tilos főzések és azok pénzügyőri leleplezési technikák mellett számos fotó és újságcikk segítségével nyerhetünk betekintést a korszak pálinkával kapcsolatos gondolkodásába.
Az Értékek — jelen fejezetben a 2023. évi Quintessence Pálinka- és Párlatverseny aranyérmes kereskedelmi tételeit mutatjuk be magyar és angol nyelven, melyek a jelen értékeit kiemelkedően megtestesítik és reprezentálják. Megismerhetik Közép-Európa legnagyobb pálinkás megmérettetésén az aranyérmet elért magán és bérfőzetett tételeket elöállitó személyeket is.
A Lehetőségek — jövő fejezetben előbb a tápanyag-kiegészítés szerepének kérdéskörét vizsgáljuk a gyümölcspárlat-készités során – Kun Szilárd és Kun-Farkas Gabriella által, majd a gyümölcspárlatok metanol tartalmának a csökkentéséről olvasható egy tanulmány Lovassy György tollából. A könyvsorozatunk történetében először mutatkozik be egy osztrák szerző, dr. Manfred Gössinger, aki kutatási eredményeit összegezve arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyümölcslepárlás során a vezetőképesség mérése mennyire kifizetődő. A fejezet negyedik tanulmányában Szőke Bálint néhány kertvárosi vadontermő gyümölcsből készült pálinka jellemzőit mutatja.
A Függelékben a XIII. Quintessence megmérettetés 2023 adatait és eredményeit tesszük közzé. A fotók a versenyre nevezett tételekhez kötődő értékelő/bíráló zsűrizésen, illetve a februárban megrendezésre került debreceni díjkiosztó gálán készültek.
A Quintessence Pálinkás Könyvek hatodik kötetének Gyökerek – múlt fejezetében a Kádár-korszak tilos pálinkafőzés és szeszfőzdék pénzügyőri ellenőrzésének gyakorlatát boncolgatjuk. A pénzügyőri leleplezési technikák mellett számos fotó, kép segítségével betekintést nyerhetünk a korszak pálinkáival kapcsolatos gondolkodásba.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2022. évi Quintessence aranyérmes klereskedelmi tételeit mutatjuk be magyar és angol nyelven. Megismerhetik az aranyérmet elért magán- és bérfőzetett tételeket előállító személyeket is.
A Lehetőségek – jövő fejezetben előbb a borászatban már alkalmazott többkomponensű élesztők anyagcsere-tevékenységét vizsgáljuk a gyümölcscefrében. Ezen nem-Saccharomyces élesztők leírásaik alapján érzékelhető mértékben befolyásolhatják a késztermék érzékszervi jellemzőit, és így gyümölcsösebb és gazdagabb ízvilágot alakíthatnak ki. Egy másik tanulmányban a bioreguláció szerepének vizsgálata került gorcső alá a gyümölcscefre erjesztése során, amikor is a cefre savvédelme történhet megfelelő savak adagolásával vagy bioreguláció útján olyan ikroorganizmusok alkalmazásával, amelyek gyors szaporodási képességgel és erőteljes savtermeléssel (elsősorban tejsav) rendelkeznek. Ez a megoldás újdonságot jelenthet a savvédelem kialakításában, ugyanakkor mivel egy kevert kultúrás erjesztés valósul meg a cefre aroma összetételnek a növekedése is várható tőle. A fejezet harmadik tanulmányában összefoglaljuk a fahordós érlelés pálinkakészítésben lehetséges tudatosabb alkalmazásának lehetőségeit.
A Függelékben a XII. Quintessence megmérettetés 2022 adatait és eredmé-
nyeit tesszük közzé.
A Quintessence Pálinkás Könyvek ötödik kötetének Gyökerek – múlt fejezetében a pálinkafőzés, a szeszfőzdék ellenőrzésének gyakorlatát boncolgatjuk a második világháború utáni és a Rákosi-korszak éveiben Turi Zsolt pénzügyőr őrnagy, a NAV Pénzügyőr-és Adózástörténeti Múzeumának kulturális főreferense jóvoltából.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2020. évi Quintessence Pálinkaverseny aranyérmes kereskedelmi tételeit mutatjuk be magyar és angol nyelv mellett ez alkalommal már románul is, melyek a jelen értékeit kiemelkedően megtestesítik és reprezentálják. Rendhagyó módon bemutatásra kerülnek Közép-Európa legnagyobb pálinkás megmérettetésén az aranyérmet elért magán és bérfőzetett tételeket előállító személyek is, azok pálinkához kötődő tevékenysége.
A Lehetőségek – jövő fejezetben a szőlő pálinkák, illetve a seprő párlatok
legalapvetőbb fajtasajátosságait vesszük számba Takács László jóvoltából.
A fejezet másik tanulmányában Adamik Anikó a különböző cefrézési technológiával készült tokaji törkölypálinkák összehasonlító vizsgálatát ejtette meg, leginkább az aromakomponensek előtérbe állításával azok minőségjavító feltételét elemezve.
A Függelékben a Quintessence (XI.) Pálinka- és Párlatverseny — 2020 adatait
és eredményét tesszük közre. A fotók a versenyre nevezett tételekhez kötődő
ongai értékelő/bíráló zsűrizésen, illetve Miskolc – Lillafüred Palotaszállójában,
a januárban megrendezésre került díjkiosztó gálán készültek.
A Quintessence Pálinkás Könyvek negyedik kötetének Gyökerek — múlt fejezetében a közelmúlt adatait vizsgálva feszegetjük a minőségi pálinka jelenét és jövőjét. A pálinkatörvény megalkotása által elindított pozitív változások, az
állam által nemzeti értékként kezelt pálinka minőségét magán a fejlődését a magán főzés engedélyezése és a bérfőzési szeszadó imételt bevezetése megakasztotta. Erre enged következtetni Czeglédi Zsolt tanulmánya, aki a témát leginkább Baranya megyében vizsgálta, de bizonyos adatai, következtetései országos viszonylatban is elgondolkoztatóak, és helytállónak tűnnek.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2019. évi Quintessence Pálinkaverseny
aranyérmes kereskedelmi tételeit mutatjuk be – magyar és angol nyelven -, melyek a jelen értékeit kiemelkedően megjelenítik és reprezentálják.
A Lehetőségek – jövő fejezetben a 2016-ús és 2018-as kötetünkben megjelent fahordós érlelésről szóló tanulmány – Csendes Zsolt és Dúl Údó tollából – harmadik, egyben befejező részeként a modern érlelés konkrét, új kutatási eredményeiről tájékozódhatnak a tisztelt olvasók. A fejezet másik tanulmánya a bonyós, az erdei, a vadontermő és a különleges gyümölcsökből készített pálinkák fajtasajátosságait veszi számba Takács László jóvoltából. A fejezet harmadik tanulmányában Dömötör Zsolt a gyümölcspárlatok érésdinamikájának vizsgálatát ejtette meg az aromakomponensek analízisén keresztül.
A Quintessence Pálinkás Könyvek harmadik kötete – a korábban megjelent két kötethez hasonlóan – szintén három fejezetre tagolódik: I. Gyökerek – múlt, II. Értékek – jelen, III. Lehetőségek – jövő.
A Gyökerek – múlt fejezetben olyan forrásokat válogattunk össze, amelyek szorosan kapcsolódnak a XIX-XX. század fordulójának pálinkafőző berendezéseihez, szokásaihoz. Mai szemmel érdekes lehet a korabeli tervezési és kivitelezési elképzelések összehasonlítása a napjainkban elterjedt modern lepárló berendezésekkel és a gyakorlatban alkalmazott desztillálási elméletekkel.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2018. évi Ouintessence Pálinkaverseny azon aranyérmes kereskedelmi tételét mutatjuk be – magyar és angol nyelven – , melyek a pálinkabarát fogyasztók számára hozzáférhetőek, illetve a jelen értékeit kiemelkedően megtestesítik és reprezentálják.
A Lehetőségek – jövő fejezetben a 2016-ban megjelent fahordós érlelésről szóló tanulmány második részében az érlelés konkrét kutatási eredményeiről tájékozódhatnak a tisztelt olvasók. A fejezet másik tanulmánya a csonthéjas gyümölcsökből készített pálinkák legalapvetőbb fajtasajátosságait veszi számba, kitérve a versenyeken legtöbbször nevezett fajtatiszta pálinkák egyedi jellemzőire is. Bátor és egyedülálló
vállalkozás ez, hiszen a pálinkaversenyeken az utóbbi években megsokszorozódott, ugrásszerűen megnőtt a fajta tiszta gyümölcspálinkák és az egzotikus gyümölcsökből készült párlatok száma. Ezek fajtajellegéről, jellemző karakteréről pedig alig vagy egyáltalán nem ejtenek szót a közkézen forgó szakmai kiadványok és könyvek.
A Quintessence Pálinkás Könyvek második kötete – a 2016-ban megjelent első kötethez hasonlóan – három fejezetre tagolódik: I. Gyökerek – múlt, II. Értékek – jelen, III. Lehetőségek – jövő.
A Gyökerek – múlt fejezetben olyan regeszták olvashatók, melyek kiegészítik, árnyalják és pontosítják a pálinka kultúrtörténetével kapcsolatos eddigi ismereteinket. Megtudhatjuk, hogy mi volt a klipara, a slivovicza, a vatyka vagy épp a baklya, de értesülünk belőle a korábbi századok legjellemzőbb pálinka fajtáiról, azok főzési sajátosságairól, hogy miként lehetett egy diófalevéllel meghatározni a lepárlás végét, vagy hogy miért követelte a reformkorban Wesselényi Miklós a gabonából való pálinkafőzés betiltását.
Az Értékek – jelen fejezetben a 2017. évi Ouintessence Pálinkaverseny azon 82 darab aranyérmes kereskedelmi tételét mutatjuk be magyar és angol nyelven, melyek a pálinkabarát fogyasztók számára hozzáférhetőek, illetve a jelen értékeit kiemelkedően megtestesítik és reprezentálják.
A Lehetőségek – jövő fejezet a szűkebb pálinkás szakmának, de a szélesebb közönségnekis konkrét szakmai ismereteket szeretne nyújtani, hogy a pálinkáik még jobbak legyenek, az olvasók, a pálinkát készítők szakmai ismeretei bővüljenek. Ez alkalommal a Vilmoskörte és a Szomolyai Feketecseresznye pálinkakészítés során lehetséges tudatosabb felhasználásáról tájékozódhatnak a tisztelt olvasók, illetve az almatermésű gyümölcsök és az azokból készült pálinkák alapvető fajtasajátosságaival, jellemzőivel ismerkedhetnek meg.
Változatos és sokszínű a magyar pálinka világa. Egy igazi útvesztő, mely-
ben felelevenedő illatokkal, aromákkal, ízekkel, hozott vagy szerzett
kulináris emlékekkel, benyomásokkal, jó vagy rossz úton haladva pró-
bál eligazodni a magyar és a külföldi pálinkabarát. Nemzeti italunkhoz
legendák és tévhitek egyaránt kötődnek, melyek alapvetően befolyásol-
ják a pálinka – mint az egyik legismertebb hungarikumunk – jelenét és
jövőjét. E könyvet mankónak szánjuk, melyet felemelve könnyebben
tudunk eligazodni ebben a sokszínű és izgalmas útvesztőben.
A könyv három fejezetre tagolódik: I. Gyökerek – múlt, II. Értékek —
jelen, III. Lehetőségek – jövő. Reményeink szerint e hármas egységben
a gasztrovilág megszállott ínyenceitől kezdve, a pálinka előállításával
foglalkozó szakembereken át, egészen e nevezetes hungarikumunk kul-
túrtörténete iránt érdeklődő olvasóig és az egyszerű pálinka fogyasztóig
mindenki talál a maga számára érdekes, eddig nem ismert epizódokat,
útmutatókat vagy épp tanácsokat. Olyan szakmai ismereteket, ami
továbbgondolásra érdemes, ami pozitívan befolyásolja a pálinkáról
alkotott összképet határon innen és túl, ami elősegíti a minőségi pálin-
kakészítés és fogyasztás felnőttkorba lépését.